A pénzügyek, ezen belül a pénzintézetek világa tele van bonyolult és külső szemmel nehezen átlátható folyamatokkal, rendszerekkel és persze merev, szigorú jogszabályokkal. A hagyományos bankoknak azonban muszáj fejleszteniük, ha lépést akarnak tartani, részben a világgal, részben pedig a versenytársakkal. Ahhoz, hogy többet megtudjunk erről a területről, Kozsda Imre Károlyhoz, a 4iG presales solution architectjéhez fordultunk útmutatásért.

„Nagyon fontos kiindulási alap, hogy a fintech maga különböző technológiai területekre bontható szét” – mutatott rá a szakember. „Vannak olyan technológiai területek, amiket jól körül lehet határolni, ami számunkra lehetővé tette, hogy több ilyen fókuszterülettel kapcsolatban kínáljunk megoldásokat, a meglévő tapasztalatainkra alapozva. A 4iG klasszikus rendszerintegrátori múltja adja magát, hogy korszerű applikációk fejlesztésében, API-fejlesztésben és az adatokhoz kapcsolódó integrációs feladatokban klasszikusan erős. Itt viszont új típusú gondolkodásra is szükség van, olyan technológiai területekre, mint a mesterséges intelligencia pénzügyi fókuszú adaptálása, illetve a kiberbiztonság, ami a cég kiemelt stratégiai területe. Emellett foglalkozunk digitalizációs tanácsadással, valamint az úgynevezett compliance területen is tudunk szolgáltatást, tanácsadást nyújtani a bankoknak.”

Kozsda Imre Károly szerint a pénzintézetek digitális transzformációja kiemelt területnek számít, ahol a 4iG szakértői megbízható tanácsadóként képesek a stratégiaalkotásra, annak működtetésére, ha pedig szükséges, további finomhangolására is. Ez általánosságban korszerű infrastruktúra és alkalmazás megoldásokat – például felhő-technológiát, mesterséges intelligenciát – jelent.

„A fintech területén rendkívül fontosak az üzleti és folyamatautomatizációs megoldások” – hangsúlyozta a szakember. „A pénzügyeknél ugyanis az érintett ökoszisztéma minden szintjén szükséges fejleszteni, a legalapvetőbb adatközponti eszközöktől a pénzintézet saját fiókjában lévő megjelenítőkig, vagy azokig a felületekig, ahol kommunikálnak az ügyfelekkel. Érdekesség, hogy ez utóbbi ma már – és egyre inkább – az okostelefon, annyira elment a világ a mobilbankolás irányába. Sőt, bizonyos nemzetközi bankok stratégiájában már szerepel a konkrét fizikai bankfiókok bezárása, mert az ügyfeleknek kényelmesebb és egyszerűbb a telefonjukon keresztül történő ügykezelés. Éppen ezért a 4iG is ezekre a területekre koncentrál, itt épít ki kompetenciákat, és folyamatosan egyeztet az ügyfelekkel és az ökoszisztéma többi szereplőjével, hogy segítse a munkájukat.”

A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy napjainkban egyre fontosabbak az informatikai cégeknél a tanácsadói készségek is. A századforduló környékén erre még külső, nagy tanácsadó cégeket alkalmaztak – a Big 4 ismerősen csenghet azoknak, akik már 15-20 éve is ezen a területen tevékenykedtek – ma viszont már a rendszerintegrátorok saját kompetenciákkal is rendelkeznek, akik már a felmerült üzleti igény elejétől képesek akár kreatív ötletekkel segíteni az ügyfelek munkáját.”

„Amit még érdemes kiemelni, hogy a 4iG az egyik első olyan nagy hazai rendszerintegrátor, aki tapasztalattal rendelkezik blockchain-alapú megoldások fejlesztésében” – mutatott rá Kozsda Imre Károly. „Ez a technológia Magyarországon még gyerekcipőben jár, de éppen ezért dolgozunk hasonló projekteken a pénzintézetekkel, mivel a tervezés, az implementáció, az üzemeltetés és annak támogatása terén is komoly tapasztalatokkal rendelkezünk. A blockchain ugyanakkor most egy nagyon forró trend, amiben óriási potenciál van, hiszen mindenki azt keresi, hogy mit tud kezdeni a virtuális valutákkal, kriptopénzekkel, vagy akár magával a platformmal.”

A szakember ezzel kapcsolatban egy érdekességre is felhívta a figyelmet: napjainkban egyre népszerűbbek az úgynevezett neobankok, mint például a Revolut vagy a Wise, amelyek agilis és gyors működésükkel hamar kivívták a felhasználók szimpátiáját. Egy bizonyos méretet elérve azonban a neobankok a klasszikus pénzintézetek működése felé kezdenek közelíteni, mivel egy bizonyos ügyfél-, vagy kártyaszám fölött már erre a stabil banküzemi működésre van szükség. Eközben viszont a klasszikus bankok épp, hogy felpörgetik az innovációt. Ez pedig érdekes versenypiaci helyzeteket eredményez. Ez azonban még a következő 2-5 év kérdése lesz, ezért most egyelőre mi még olyan kérdésekre fókuszálunk, amelyekkel ma tudunk támogatást, szakmai segítséget nyújtani a pénzintézeti ügyfeleinknek.”

Kozsda Imre Károly arra is rámutatott, hogy a hagyományos működésű bankok általában több évtizede működő intézmények, amelyek hatalmasra duzzadt, monolitszerű, gyakran egyedi fejlesztésű alkalmazásokat, szoftvereket használnak. Ez azonban nem optimális, hiszen nehéz kellő rugalmassággal reagálni a dinamikusan változó piaci helyzetre és igényekre.

„A hazai piac jelenlegi sajátossága, ezeknek az úgynevezett legacy alkalmazáskörnyezetnek a modernizálása, korszerűbb megoldásokra” – mutatott rá a szakember. „Ez az úgynevezett microservice-alapú fejlesztés itthon most nagyon pörög: a régi rendszerekből ugyanis csak előre tudnak menekülni a bankok”.

A fintech területen egyre fontosabbá válik a mesterséges intelligencia használata, például a csalások leleplezésénél. Napjainkban már a kifinomultabb csalási módszereket is könnyedén azonosítják a pénzintézetek a mesterséges intelligenciáknak köszönhetően. A MI azonban nem csak ezen a téren segíti a banki működést: az adatalapú döntéstámogatás segít jobban megismerni az ügyfeleket, a banki adatokból ugyanis értékes információkat lehet kinyerni egy automatizált, intelligens rendszerrel. Emellett pedig ma már a banki mobilapplikációkban is egyre inkább kezd megjelenni a mesterséges intelligencia felhasználása.

Szintén fontos lesz a BNPL területe, ez is egy új fontos nemzetközi trend, amit tőlünk nyugatabbra a nagyobb pénzintézeti szereplők kínálnak az ügyfeleiknek, és láthatóan egyre népszerűbbé válik. Emellett a pénzintézetek között szabályos verseny volt megfigyelhető, hogy ki tudja először bevezetni a nagy technológiai szolgáltatók olyan fizetési megoldásait, mint az Apple Pay, Garmin Pay, Xiaomi Pay vagy a Google Pay.

„A fizetési terület ráadásul kifejezetten az applikáció-fejlesztőknek kedvez” – figyelmeztetet Kozsda Imre Károly. „Elég csak megnézni a fizetési megoldások evolúcióját: kezdetben voltak az úgynevezett POS-terminálok, ami a kereskedők számára sok gonddal járt, fizetni kellett érte, telepíteni kellett egy külső eszközt. Aztán jöttek a „soft POS”-nek nevezett kisebb eszközök, amelyek már egy okostelefonon keresztül kommunikáltak, a következő evolúciós lépésben azonban már erre sem lesz szükség, elég lesz az NFC chip-es telefonon egy ügyesen lefejlesztett alkalmazás, ez intézi a fizetési folyamatokat, kommunikál az adóhatósággal, de a raktárkészletet is nyilvántartja.

A hitelintézeteken túl a biztosítók működésében is látszik, hogy egyre inkább keresik a bankok által is alkalmazott megoldásokat, egyre komolyabb digitalizációs stratégiákra van szükségük.