A digitális technológia azonban komoly segítséget jelenthet ezen a téren is. A magyar IT-ipar piacvezető szereplője, a 4iG a hazai közlekedési infrastruktúra „felokosításán” dolgozik. A tervezett projektről Solymos Gyulát, a 4iG műszaki vezérigazgató-helyettesi tanácsadóját kérdeztük.

„A cégünknél okosváros-technológiákkal is foglalkozunk, ehhez kapcsolódik az egyik legújabb K+F projektünk, amelynek célja a városi közlekedés optimalizálása” – magyarázta a szakember. „A mai városok egyik legnagyobb problémaforrása a közlekedés. Nemcsak a dugók állandósultak, hanem gyakran tapasztalhatjuk, hogy az autósok, tömegközlekedési járművek a jelzőlámpáknál úgy várakoznak, hogy közben nincs keresztirányú forgalom. Mindez jelentős időkiesést jelent, ráadásul hiába a modern autók, amelyek ilyenkor lekapcsolják a motort, ez így is komoly környezetszennyezéssel jár.”

A 4iG szakemberei ezen szeretnének változtatni, ahogy Solymos Gyula is rámutatott, gyorsítani kell a forgalmat, amihez a jelzőlámpák működtetése az egyik kulcs. Bár ezeket az eszközöket hozzáértő szakemberek programozzák – például reggeli és esti üzemmódra – az autóforgalom váltakozása túlságosan kiszámíthatatlan ahhoz, hogy előre beállított rendszerekkel lehessen kezelni. Elég egy váratlan eső, útlezárás vagy akár egy nagyobb tömegrendezvény, hogy a városok bizonyos pontjain dugók alakuljanak ki.

„A mi törekvésünk egy olyan, hálózati szemlélettel működő, az összes jelzőlámpát egy rendszerként kezelő, mesterséges intelligencián alapúló jelzőlámpa-vezérlés, amely a lámpáknál gyűjtött adatok alapján képes összehangolni akár az egész város forgalmi hálózatának a működését” – tette hozzá Solymos Gyula.

A 4iG mindezt főleg kamerás képfeldolgozással oldaná meg, amihez mesterséges intelligenciát és a GPS-technológiát is felhasználnák. A lámpák mellett elhelyezett kamerák figyelik a sávokban érkező járműveket, a képfeldolgozó algoritmus pedig felismeri, hogy személyautót, teherjárművet, motorost vagy tömegközlekedési eszközt lát. Képes mérni a sebességüket, valamint analizálni a haladási irányukat, így jelezve előre a forgalom áramlásának ritmusát. A mesterséges intelligencia ez alapján dönt, és ha úgy ítéli meg, hogy a jelzőlámpák programváltásával gyorsítható a forgalom, beavatkozik.

„A rendszer előnyben részesítené a tömegközlekedési eszközöket” – mutatott rá Solymos Gyula. „Szeretnénk betáplálni az útvonalakat, menetrendeket, így ha a rendszer érzékeli, hogy jön egy busz, ami késésben van, akkor ahol a forgalom lehetővé teszi, a mesterséges intelligencia szabad utat ad neki. Egyébiránt továbbra is a személyautókra optimalizál a rendszer, ezzel csökkentve nemcsak a lég-, hanem a zajszennyezést is.”

Az algoritmus a jövőben a megkülönböztető jelzéssel közlekedő járművek – mentő, tűzoltó, rendőr – számára is képes lehet szabad utat engedni, azok vonulási útvonaltervei, illetve GPS pozíciója alapján. A helyi rendezvénynaptárral összekötve pedig tudni fogja, hogy mikor van egy-egy nagyobb esemény, valamint tervezett útfelújítás, így képes lesz az ezek által okozott fennakadásokat mérsékelni.  

A 4iG szakemberei a győri Széchenyi István Egyetemmel és a Szegedi Tudományegyetemmel együttműködve építik ki a rendszert, aminek keretében elkészül az adott városok „digitális iker” modellje is, azaz egy digitális szimuláción tesztelnék valós forgalmi adatok segítségével a rendszer működését.

„Várakozásaink szerint Magyarországon egy Pécs vagy Győr méretű város esetén átlagosan 10-15 százalékkal lehetne gyorsítani a városi közlekedést, ami csúcsidőben ennél magasabb is lehet” – mondta Solymos Gyula, aki azt is elárulta, hogy a kísérleti projekt Győrben indulhat el.

A 4iG a Magyar Közút Nonprofit Zrt. és a Győr MJV Útkezelő Szervezete szakmai támogatását is élvezi a projektben. Solymos Gyula rámutatott, hogy fokozatosan szeretnék majd bevezetni az új rendszert, kezdetben például az éjszakai forgalomban, aztán hétvégén, majd a csúcsforgalomban, és ahogy fejlődik a mesterséges intelligencia, úgy terjesztenék ki a rendszer használatát további városokra is.