Az IT-szakmában mostanában gyakran hangoztatott bon mot szerint az adat az új arany. Nem véletlen, hogy a big data korában minden cég igyekszik minél több információt felhalmozni, úgy az üzleti folyamatairól, mint az ügyfeleiről, konkurenciájáról, piaci trendekről. Ennek azonban csak akkor van értelme, ha a beérkező adatokat megfelelően strukturálják, de az sem árt, ha a cégeknek kiforrott víziója is van arra nézve, hogy mihez szeretnének kezdeni az adatvagyonnal. Ennek hiányában ugyanis csak egy nagy rakás szám lesz a kezükben, ami igazából semmire sem jó, de azért elég sok helyre van szüksége.

Ahhoz, hogy az adatokból a vállalkozások számára akár az aranynál is komolyabb érték váljon, szükség van azok megfelelő kezelésére, rendszerezésére, feldolgozására és elemzésére – majd ennek a folyamatnak a végén az adatalapú döntéshozatalra. Mindennek a kulcsát pedig a precízen működő adatközponti megoldások és a felhőtechnológia jelenti.

Előbbi terület épp elképesztő növekedésen megy keresztül: a Mordor Intelligence elemző cég szerint az adatközpontok globális piaca 2020-ban 48,9 milliárd dolláros forgalmat bonyolított le, 2026-ra viszont már 105,6 milliárd dollárra rúghat. A növekedés mögött olyan tényezők állnak, mint a távmunka egyre elfogadottabb státusza, az ipari és üzleti folyamatok digitalizációja, az Ipar 4.0, illetve az ipari digitális transzformáció térhódítása, valamint az olyan technológiák népszerűségének növekedése, mint a gépi tanulás, az IoT, azaz a „dolgok internete”, vagy épp a streaming (vagy említhetjük itt még a metaverzumok, virtuális terek egyre fejlődő világait is, amelyek esetleges majdani felfutása szintén nagyban hozzájárulhat a növekedéshez).

Az IT-szektorban dolgozóknak ezért szinte kötelező otthonosan mozogni az adatközpontok és a felhő-technológiák világában, de azoknak sem árt megismerkedni a legfrissebb trendekkel, akik teljesen más területen tevékenykednek, hiszen az informatika és a digitalizáció ma már gyakorlatilag mindent és mindenkit érint. Lássuk, mi várható tehát az adatközpontok világában.

Az egyik legfontosabb újdonság az automatizáció, amelynek előkészítése sok helyen már meg is kezdődött, hiszen a koronavírus megjelenése minden korábbinál erősebben terelte abba az irányba a világot, hogy egyre több mindent intézzünk online, a munkától a pénzügyeinken és általános ügyintézésen át a szórakozásig, vásárlásig.

A jövő adatközpontjai azonban a Magyarországon a 4iG Nyrt. kompetenciái közé tartozó mesterséges intelligencia és a robotizált folyamat-automatizáció (Robotic Process Automation – RPA) megoldásoknak köszönhetően támogatják a cég működését és fokozzák a hatékonyságot.

Legalább ennyire fontos az úgynevezett edge computing megoldások megjelenése. Ennek lényege, hogy a végponti eszközök elvégzik az adatok feldolgozásának egy részét, ezzel is felgyorsítva az adatközpontba érkező adatokkal folyó munkát. Ebben nagy szerepet játszik majd az 5G mobilinternet-technológia elterjedése is, de szintén fontos terepe lesz az edge computingnak az okosotthonok elterjedése: a statista.com statisztikái szerint ez a piac már az idei évben eléri a több mint 53 milliárd dolláros forgalmat. (Az edge computing egyébként lehetővé teszi az úgynevezett mobil adatközpontok kialakítását is, hiszen a feldolgozási kapacitás megosztva érhető el, több eszközön keresztül.)

Szintén központi kérdés lesz – illetve már most is az – a fenntarthatóság, hiszen a növekvő energiaárak és az Európában éppen tomboló energiakrízis miatt nem mindegy, hogy az adatközpontok működését hogyan és milyen feltételekkel lehet biztosítani. A Journal of Science tudományos folyóirat szerint jelenleg az adatközpontok a világ energiafogyasztásának körülbelül 1 százalékát teszik ki, azonban terhelésük meghatszorozódott a 2010-2020 között eltelt évtized során. Ez várhatóan csak növekedni fog az előttünk álló évtizedekben, hiszen egyre nagyobb mennyiségű adatot gyűjtünk és használunk a hétköznapokban.

Az sem elhanyagolható tény, hogy a klímaváltozás miatt egyre gyakoribb lesz az extrém hőmérséklet, amelye, többek között az adatközpontok amúgy sem csekély hűtési költségeit még jobban megemeli majd. Ezt a helyzetet enyhítheti például a szolgáltatásként kínált adatmentés (backup as a service), amelynek Magyarországi szakértője a 4iG leányvállalata, az Invitech ICT Services Kft.. A cég számára kulcsfontosságú a fenntartható működés, nem véletlen, hogy szolgáltatásainak kialakítása és üzemeltetése során nem csak az energiahatékonyságra, de a hazai vízkészletek megóvására is komoly figyelmet fordít.

Emiatt rendkívül fontos lesz az energiahatékonyság az adatközpontok működése során: a rendszerek hűtése rengeteg energiát emészt fel, ezért a jövőben jelentősen megnő majd az úgynevezett passzív hűtést alkalmazó megoldások népszerűsége. Ezzel egyébként főként az északi országok járhatnak jól, a Google, a Facebook és az Amazon is hatalmas területeket vásárolt Svédországban, hogy kihasználják adatközpontjaik hűtésére az ottani hűvösebb klímát. Szintén növekszik a tengerek, óceánok felszíne alá telepített adatközpontok iránti érdeklődés: a Microsoft már több ilyen létesítményt üzemeltet, meggyőző hatékonysággal.

Ami pedig a felhő-technológiákat illeti: a jövő a hibrid felhő-architektúráé. Ennek lényege, hogy a magánkézben lévő felhő-rendszerek feletti kontrollt és fokozott biztonságot kombinálja a nyilvános felhőplatformokon elérhető óriási számítási kapacitással. A megoldás lényege ismét a hatékonyság, hiszen a megnövelt processzoridőt csak annyi ideig veszik igénybe ezek a remekül skálázható megoldások, amikor szükség van rá. A hasonló rendszereket a vállalati és ipari szereplők mellett pedig akár az egyes országok kormányai is alkalmazhatják az előttünk álló időszakban.