Tartós és jelentős sikerek érhetők el az energiapazarlás beazonosításával, a megtakarítás mértékének felmérésével, az új beruházások és fejlesztések hatékonyságának vizsgálatával. Az energiafelhasználás hatékonyságának növelése és a költségek csökkentése mellett akad még kihívás az ipari energiagazdálkodásban. Teljesíteni kell a törvényi követelményeket, például a MEKH villamosenergia-fogyasztást nyomon követő almérők telepítési szabályait, a mérés minimális követelményeit tartalmazó 1/2020. (I. 16.) rendeletét. Törekedni kell a hálózat stabilitásának növelésére, az erőforrások optimalizált felhasználásával mérsékelni kell a környezetterhelést jelző karbonlábnyom méretét.

Hazánkban sok helyen pazarló a hőhasznosítás, de az elégtelen csővezeték-szigetelés a mért értékek alapján akciótervvel kezelhető. A szigetelés javításával, cseréjével, a be nem épített hőcserélők alkalmazásával és a magas hőmérsékletű munkaterületek hővisszanyerő szellőztetésével jelentősen csökkenthető a pazarlás.

A technikai paraméterek mellett fontos ismerni, formálni a fogyasztói szokásokat és alkalmazkodni hozzájuk. A napközben fluktuáló melegvíz-igény például nem feltétlenül korrelál a rendelkezésre álló hulladékhővel, ezért köztes (puffer) tárolótartályok és tartalék kazánok vagy kísérőfűtés alkalmazására lehet szükség az elvárt hőmérséklet biztosításához. Ugyancsak kazánokra támaszkodik a magas hőmérsékletű víz előállítása, ennek során azonban előmelegítéssel jelentős energiamegtakarítás érhető el.

A fosszilis energiaforrásoktól való függés csökkentését szolgálja a hőszivattyú alkalmazása. A talajszondás, a talajkollektoros, a levegő hőszivattyú és a napkollektor mind a környezeti hőmérsékletben rejlő lehetőségek kiaknázására alapul. Hatékonyságuk és energiaellátási folytonosságuk fokozható napelemes rendszerrel való kiegészítéssel.

Természetesen utóbbi önálló megoldásként is alternatíva, ekkor azonban már a tervezés során döntést kell hozni az elérendő célról. Alapvető eltérések jellemzik a szigetszerű működést, a meglevő hőtermelő rendszerre rásegítést célzó illetve a tárólkapacitást fejlesztő rendszerket. Kiépíthetők a gyártócsarnokok kihasználatlan tetőin, telepíthetők a talajra, de beruházás nélkül, PPA konstrukcióban, azaz hosszú távú zöldáram-vásárlási megállapodás keretei között is igénybe vehetők.

Hatékony energiagazdálkodás nem létezik a megfelelő adatok mérése nélkül. A szenzoroknál keletkező információk begyűjtésén alapuló akcióterv határozza meg a hatékonyabb energiafogyasztás elérésének szükségleteit. A ráépülő projektek megvalósítását követően pedig visszaméréssel igazolható a befektetés várt előnyeinek valósággá válása. Az energia-előállító és –fogyasztó rendszerek felügyelete szintén fontos feladat. Digitális, szoftveres és hardveres megoldások kombinálásával megfigyelhetővé és előre jelezhetővé válnak a trendek, amikhez igazodó automatizmusok építhetők ki, illetve minimalizált reakcióidővel ismerhetők fel a riasztások.

Mindez nem jöhet létre az Ipar 4.0-ban rejlő lehetőségek kiaknázása nélkül. A szenzorok, folyamatirányító berendezések és gépek állandó kommunikációja garantálja a rendszerek percre pontos állapotának ismeretét, a beépített automatizmusok pedig a dencetralizált döntéshozatalt, az emberi erőforrástól függetlenedő működést. Rendszerintegrátorként a 4iG szakértői tudásbázisára és számos, sikeresen megvalósított komplex projektjére támaszkodva aktívan vesz részt a gyártó és termelő cégeknél a testre szabott, jelentős hatékonyságnövelést kínáló Ipar 4.0 megoldások kialakításában.

Gyakorlatilag nem létezik olyan terület, ahol ne lenne létjogosultsága az energiagazdálkodásnak. A kormányzati szféra mellett a gyártási, villamosipari, kereskedelmi, közlekedési, mezőgazdasági, orvosi, pénzügyi, lakossági, oktatási területek egyaránt profitálhatnak a felelős, környezettudatos, energiatakarékos, 21. századi energiafogyasztás lehetőségeiből.