A világ rendkívül súlyos élelmiszerválság felé sodródik, ugyanis függetlenül a mostanában zajló eseményektől – a háború Ukrajnában, a globális ellátóláncok akadozása, hogy a klímaváltozást ne is említsük – az évszázad közepére, azaz nem egészen három évtized múlva, a most megtermelt élelmiszer mennyiségénél jelentősen többre lesz szükségünk. A kérdéssel foglalkozó szakemberek szerint 2050-re a mostaninál legalább 50 százalékkal többet kellene termelnie az emberiségnek az egyre növekvő populáció ellátására. Ráadásul mindezt úgy, hogy a mezőgazdasági termelésre alkalmas területek 85 százalékát már most is használjuk, a fennmaradó 15 százalékot pedig az ökológiai szempontok (biodiverzitás és erdős területek megőrzése) miatt nem is célszerű bevonni a termelésbe.

A feladat megoldására a legnagyobb esélyünk a modern technológia. Bár a laikusok számára még nem kézenfekvő, a mezőgazdaság az egyik legkomolyabb digitális hátterű iparággá kezd fejlődni. Ebben a szegmensben az önvezető vagy vezető nélküli munkagépek, a műholdak, a drónok és a mesterséges intelligencia is legalább olyan fontos szereplői a termelésnek, mint a föld minden rezdülését jól ismerő gazdák, vagy éppen a vetőmagok. Nem véletlenül vágott bele agrárfókuszú fejlesztéseibe az egyik legnagyobb hazai IT-cég, a 4iG Nyrt., amelynek műszaki vezérigazgatóhelyettesi tanácsadóját, Solymos Gyulát kértük meg, hogy avasson be minket a modern mezőgazdaság informatikai kulisszatitkaiba.

„Szinte már közhelyszámba megy, de napjainkban az adatoknak minden területen, így a mezőgazdaságban is egyre nagyobb a szerepük” – mutatott rá a szakember. „Mi pedig a 4iG-nél adatfeldolgozással és IT-rendszerekkel foglalkozunk ebben a szegmensben is. A projektjeink egy része az agrár-szakigazgatásban valósul meg, de egyetemekkel és a Precíziós Gazdálkodási Egyesülettel együttműködésben folyamatosan keressük annak lehetőségét, hogy gazdák számára is innovatív IT-megoldásokat tudjunk szállítani.”

Solymos Gyula szerint jelenleg Magyarországon már sok gazda használja a precíziós gazdálkodás eszközeit, ami már önmagában jelentős fejlemény. Ugyanakkor sajnos még így is sok helyen lehet találkozni a generációkon átívelő, megszokáson alapuló módszerekkel, rossz beidegződésekkel.

„Túl kellene lépni ezen, sőt, már a precíziós gazdálkodásban is adatalapú, komplex megoldásokra lenne szükség, ahol szenzorok és modern IoT fejlesztések által szolgáltatott hiteles adatok alapján hozzák meg a gazdák a döntéseket, és így okszerű gazdálkodást végeznek” – hangsúlyozta Solymos Gyula. „A két megközelítés közt különbségek vannak, annak ellenére, hogy mindkét módszer adatalapúnak tekinthető, de az első esetben a gazdák úgynevezett menedzsment-zónákban gondolkodnak és döntik el, hogy milyen táptalaj-utánpótlásra és egyéb beavatkozásokra van szükség a hozammaximalizáláshoz. Ezzel szemben a komplex, adatalapú gazdálkodási szemlélet ennél sokkal több adatforrásra épít, és akár napi rendszerességgel értékeli ki a gyűjtött adatokat, ideértve talajszenzorokat, rovarcsapdákat, időjárási szenzorokat, és a munkagépek munkavégzési (szántási mélység, vegyszer kijuttatási stb.) adatait is, amit a modern IOSBUS rendszerű gépek szolgáltatnak. A képi adatfeldolgozásban a műholdképeken túl ez a megközelítés nagyban épít a drónnal készült, heti vagy akár napi rendszerességű – automatikus repüléssel megvalósítható – adatfelvételezésekre, amely részletes információt ad a termény és az adott hibrid fajta növekedéséről, az időjárásra (eső, aszály, napsütés stb.) adott reakciójáról a tápanyag-hasznosítás, valamint a vegyszeres beavatkozás eredményességéről is. Ezeket az adatokat komplex biológiai rendszerként kezelve, mesterséges intelligenciával feldolgozva a gazdák adat alapon fognak tudni döntést hozni arról, hogy a földterületük adottságaihoz, meteorológiai körülményekhez illeszkedve miként gazdálkodjanak, legyen szó akár éves tervezésről, vagy akár az adott napon szükséges beavatkozásokról.

Ilyen komplex adatalapú megközelítéssel minimalizálható, és okszerűvé tehető a kijuttatott vegyi anyagok mennyisége.

Erre jó példa egy kártevő rovar megjelenése a mezőgazdasági területen. Míg korábban a jelek láttán jellemzően a teljes területet beborító rovarirtásba kezdtek a gazdák, ami egyrészt nem fenntartható, másrészt komoly környezeti terheléssel jár, a jövőben a drónfelvételek mesterségesintelligencia-alapú elemzése fogja megmutatni, hogy a teljes terület mekkora része érintett. Ha pedig ez megvan, precíziós módszerekkel csupán az adott rész célzottan is beszórható a szükséges növényvédő szerrel, így csökkenthetők a költségek, és egészségesebb élelmiszereket lehet előállítani.

„Az így végzett mezőgazdasági tevékenységekben már egyre nagyobb lesz a mesterséges intelligencia szerepe, mivel egy ember már nem feltétlenül tud átlátni ekkora adatmennyiséget” – magyarázta Solymos Gyula. „Megfelelő gépi tanulással a mesterséges intelligencia (MI) el tud jutni oda, hogy döntéstámogató javaslatokat adjon a gazdálkodáshoz. Ez az agrárium jövője: minél több gazda, minél több hiteles gazdálkodási adatot gyűjt be és oszt meg gépi tanulási megoldások számára a saját területéről, a gazdák annál pontosabb képet kaphatnak a termőföldjükön zajló folyamatokról, és annál hatékonyabban lehet trenírozni az MI-t a releváns döntések elősegítésére.

„A 4iG célja, hogy a komplex gazdálkodási adatgyűjtést és adatelemzést rendszerbe foglalva, a jövőben egyfajta szolgáltatásként vehessék igénybe a gazdák, és ez által, az adott területre, környezeti és időjárási viszonyokra vonatkozó segítséget kapjanak a még hatékonyabb gazdálkodáshoz” – mutatott rá Solymos Gyula. „Az adatalapú gazdálkodáshoz elengedhetetlenek a modern IT-megoldások, amelyben a 4iG meghatározó rendszerintegrátorként Cybersecurity, adatkommunikációs, adattárolási és adatvédelmi megoldásokat is kínál a szakigazgatásnak és a gazdáknak egyaránt.”

A szakember összegzésképp rámutatott, hogy az európai zöld megállapodás – Green Deal – környezetvédelmi és fenntarthatósági céljait csak a hiteles adatokra épített okszerű gazdálkodással lehet elérni, amelyhez ma már elengedhetetlen a modern IT-technológiák – mesterséges intelligencia, blockchain és 5G – mindennapi használata az agráriumban is.