Arról, hogy milyen lesz iskolába járni húsz év múlva, nemcsak sci-fi-történetek alapján lehet fantáziálni, hiszen már most csodákra képes a technika, maximum nem használjuk olyan széleskörűen a lehetőségeit. Ilyen akár a virtuális valóság, azaz a VR nyújtotta világ, ami forradalmasíthatja az oktatást is. Segítségével olyan osztályteremben találhatjuk magunkat, amilyenben csak szeretnénk: ha valakit egy IKEA-s íróasztal inspirál, beállíthatja azt, ha viszont az Oxfordi Egyetem könyvtárában éreznénk magunkat igazán otthon, az sem akadály. Ezen kívül fontos kérdés, hogy a mesterséges intelligencia hogyan támogathatja a tanárok munkáját. Kovács Gergely beszélgetőpartnerei, Greskovits György és Pohly Ferenc is egyetértettek abban, hogy attól nem kell tartani, hogy az MI helyettesíti az embert, az információátadásban viszont nagy hasznát vehetjük.

Pohly Ferenc az elmúlt húsz évben az online üzlet minden területén dolgozott: éveken át foglalkozott digitális stratégiával, webfejlesztéssel, tartalomgyártással, digitális marketingkommunikációval és startupokkal egyaránt, ma pedig VR- és 3D-fejlesztések irányítója. A podcast másik vendége pedig Greskovits György volt, aki szociológiát és kultúrtörténetet tanult Londonban, majd a mesterfokozatát a szintén londoni Royal Holloway Egyetemen szerezte meg. 2010-2021 között a Milestone Intézet oktatási igazgatója volt, és oktatási módszertanának fejlesztőjeként tevékenykedett, majd 2021 óta a Milestone Intézet Solutions Lab tanácsadó, kutatási és fejlesztési részlegének főmunkatársa.

A jövő oktatása személyre szabott

Pohly Ferenc kiemelte, hogy technikailag ma is lehetséges a digitális vívmányok magasabb szintű alkalmazása az osztálytermekben, legyen szó személyre szabott tananyagról vagy csetbotokról, csaképpen ennek óriási költsége van. Greskovits György szintén a személyre szabhatóságban látja a jövőt, szerinte az a kulcskérdés, hogy hogyan sikerül az egyénekre illeszkedő tananyagot átadni. Ebben támogathat bennünket a technika, ugyanakkor ne felejtsük el, hogy ez egyébként egy bevett módszer: külföldön komoly hagyománya van a tutoringnak, ami a kiscsoportos foglalkozásnak felel meg. Itt van idő egyéni problémákkal, látásmódokkal foglalkozni. Tulajdonképpen a Milestone-nál, a mentori rendszeren keresztül ők is hasonló irányt képviselnek: „A tananyag alakul a diákhoz, ez a nagy különbség” – fogalmazott a szakértő, és hozzátette, hogy bár a személyre szabott oktatás elképesztően ember- és munkaigényes, megéri a befektetett energiát. Mindebben segíthet a mesterséges intelligencia, azonban Greskovits György aláhúzta, hogy apró lépésekben kell haladni, hiszen nem tudjuk, hogy egy-egy változtatásnak később mi lesz a jelentősége.  

Hogyan változik a tanár feladata?

Nem kell a jövőbe utaznunk, hogy megértsük a személyre szabott oktatás fontosságát, Pohly Ferenc kifejtette, hogy egy jó tanár ma is ezt teszi: végigkíséri a diákokat az általános iskola vagy a gimnázium évei alatt. Persze arra nincs idő, hogy mindenkinek egyedi tananyagot állítson össze, de az működik, hogy kit miben kell jobban fejleszteni, kit mikor kell felszólítani, vagy éppen kit mikor nem kell felszólítani. Ez a képesség megvan az emberi tanárokban – foglalta össze. Ők például olyan 3D-s virtuális valósággal folglakoznak, ahol interaktív feladatokon keresztül lehet személyre szabottan, a saját tempónkban haladni.

A digitális technikák előretörésével a tanárok nem válnak fölöslegessé, sőt! Pohly Ferenc szerint csupán kevésbé az információátadás lesz a lényeg a munkájukban, inkább a példamutatás, a támogatás és a tutoring. Az pedig nagyszerű, ha az információátadásban segít a technika. A coviddal robbant be igazán az úgynevezett blended learning, mikor az oktató megtartja a szerepét, azonban elkezd azon gondolkodni, hogyan tudja beépíteni a digitális eszközöket az órába. Ahogy Greskovits György elmagyarázta, az anyagot kisebb elemekre bontják az oktatók, és különböző digitális technikákat vonnak be, hogy a lehető legjobban adhassák át a tudást. „A jövő tananyaga szerintem egyáltalán nem lineáris” – a szakértő szerint sokfelé mehet el, elég ha csak abba gondolunk bele, hogy fog esetleg átalakulni a tesztelés. Pohly Ferenc azon az állásponton van, hogy bár a mesterséges intelligencia nagyszerűen tudna dolgozatokat javítani, valószínűleg nem lesz rá szükség húsz év múlva. Fontos kérdés, hogy lehet úgy felépíteni egy tananyagot, ha az információ bármikor bárhonnan elérhető.

A mesterséges intelligencia korlátai

2041-ben az egészen hétköznapi lehet, hogy valamilyen tananyagot generáltatunk. Az alaptudás adott, ott van az interneten – hangzott el Pohly Ferenctől, szerinte ebben segít majd bennünket a mesterséges intelligencia. Az meg, hogy ezt ki a adja át, az más kérdés. A szakértő felhívta a figyelmet, hogy a közvélemény össze szokta keverni a mesterséges intelligenciát azzal, amit intelligenciának nevezünk. Előbbi nagyon egyszerűen fogalmazva statisztikai matematika. Az MI-től átlagot kapunk, a tanártól egyedit.

Egyrészről a digitalizáció új távlatokat nyit meg előttünk, mindeközben közel sem mindegy, hogy a fiatalok mennyi és milyen tartalmat fogyasztanak. Greskovits György a szabályozásban látja a megoldást a mesterséges intelligencia kapcsán, mivel a profitorientált vállalatoknak ez a fajta kontroll és ellenőrzés nem érdekük.

A podcast teljes adása ezen a linken érhető el.