A 4iG Csoportnak tizennyolc tagvállalat HR-folyamatait, vállalati kultúráját kell összehangolnia.
Mindebbe Gothárdi Ibolya, a Csoport HR-igazgatója enged bepillantást.
Nemcsak az autóval közlekedők, hanem szinte bárki tapasztalhatja, hogy ma Magyarországon a városok, nagyobb települések egyik legnagyobb problémáját a közlekedés, annak levegő-, illetve zajszennyezése, valamint a dugókban töltött idő jelenti. Az autók száma jelentősen megugrott az elmúlt két évtizedben, amivel a városi úthálózatok áteresztőképessége nem tud lépést tartani.
Építészek, régészek és más hozzáértő szakemberek állítják, hogy a 3D-s technológiával olyan dolgok válnak láthatóvá, értelmezhetővé, ami eddig nem volt lehetséges. Egy ókori vagy középkori faragott kő vagy értékes fémtárgy úgy lesz „kézbe vehető”, ahogy eddig sohasem. Egy épületről készült metszet olyan dolgokat tárhat fel, ami eddig rejtve volt. Fehér András, a 4iG Nyrt. Mensor3D üzletágának üzletfejlesztésért felelős igazgatója ezen a területen komoly és értékes tapasztalatot halmozott fel. Őt kérdeztük a technológia mibenlétéről a kulturális örökségvédelem, illetve régészet területén, a legnagyobb kihívásokról, és persze a jövőről.
A számítógépek már rég lehagyták az embereket logikus feladatmegoldásban, de a kreativitásunkat sokáig nem tudták lemásolni. Az emberi agy működését szimuláló neurális hálózatok és a gépi tanulás révén viszont ma már szöveget alkotnak, arcokat ismernek fel, de akár rákos szöveteket is azonosíthatnak, és a részvényárfolyamok előrejelzésében is segíthetnek. Cikkünkből kiderül, mit érdemes tudni a neurális hálóról.
Egyre jobban digitalizálódó világunkban a kibertámadások a hétköznapok részeivé válnak, de akadnak különösen komoly esetek, amelyeknek utórezgései évekkel később is érezhetőek. Nézzük, melyek voltak a közelmúlt leghírhedtebb kiberbiztonsági incidensei, és milyen folyamatok állnak ezek hátterében.
Ma már sokaknak okos a tévéje és a porszívója, a telefonról már nem is beszélve, ennek ellenére valószínűleg kevesen gondolkodnak el azon, hogy ezek a mindennapi eszközök mennyire okosan készülnek. Miben hasonlítanak napjaink gyártási folyamatai a néhány évtizeddel ezelőttire? A termelőüzemeket is felokosították? És ha igen, hogyan? A helyzet az, hogy a telefonok és tévék megelőzték ebben a gyártósorok, ahol még ennek a folyamatnak az elején jár a technológia, de akadnak már előremutató kezdeményezések, mint például a levegőtesztelő drónok vagy a digitális ikrek.
Bár a Bitcoin várva várt „Taproot” frissítése és az inflációs nyomás miatt (is) meglendülő kriptovaluta-árfolyamok mostanában ellopják a show-t, érdemes észben tartani, hogy nem minden kripto, ami blockchain, és a blokkláncnak a digitális fizetőeszközök világán túl még jó pár felhasználási területe lehetséges. Összeállításunkban több példával illusztráljuk, hogy miért nevezhette Don Tapscott, a Blockchain Research Institute elnöke ezt a technológiát a digitális kor operációs rendszerének.
A digitális technológia ma már az élet olyan területein is jelen vannak, amelyekről nem is gondolnánk. Az ipari folyamatok viszont ebből a szempontból mindig megelőzték a hétköznapi életet, így nem csoda, hogy ma már a versenyképes ipari szereplők egytől egyig az úgynevezett Ipar 4.0 iránymutatásait követik.
Hogyan lehet társaságban néhány szóban elmagyarázni, mire jó a mesterséges intelligencia (MI)? Miért lenne jó, ha többet beszélgetnénk róla és nem csak a mérnökökre, tudósokra bíznánk? Mivé fejlődik az MI? Cikkünk ilyen és ehhez hasonló kérdésekre válaszol.