A koronavírus 2020-as megjelenését követően sokaknak kellett új mederbe terelni az életüket: a távmunka és a távoktatás mellett korábban személyesen zajló ügyintézési formák is különféle online felületekre és applikációkra költöztek. Bár ez elsőre ijesztő lehet, kétségtelen, hogy a digitalizáció sok tekintetben teszi hatékonyabbá, áramvonalasabbá a hétköznapi életünket. Nincs ez másként a pénzügyekkel sem, hiszen ma már nincs olyan pénzintézet, amelynek legalább bizonyos szolgáltatásait ne lehetne interneten vagy okostelefonon keresztül igénybe venni. Ráadásul ma már megjelentek olyan új szereplők ezen a szakszóval fintech-nek nevezett területen, amelyek a legnagyobb bankokat megszégyenítő modern megoldásokkal csábítják magukhoz a felhasználókat.

Mivel érzékeny adatokkal dolgozó, ráadásul a kiberbűnözők számára kiemelten vonzó célpontnak számító területről van szó, kíváncsiak voltunk, hogyan reagálnak a pénzügyi szektor szereplői a digitalizáció jelentette kihívásokra. Kérdéseinket Kozsda Imre Károlyhoz, a 4iG presales solution architectjéhez intéztük, aki készségesen válaszolt is érdeklődésünkre.

A szakember szerint a fintech területén érdekelt szereplők számára a legfontosabb a versenyképességük megőrzése, ami érthető, ha arra gondolunk, hogy egy akár több száz éves bank babérjaira most pár éves startupok is pályáznak. Míg azonban egy ilyen patinás, komoly történelmű intézmény egy tartályhajóhoz hasonlóan mozogva csak lassan tud reagálni az új kihívásokra, addig egy dinamikus, pár emberrel dolgozó startup akár hétről hétre képes változtatni a működési fókuszán.

A bankoknak és egyéb pénzügyi szereplőknek tehát nem sok választása marad, mint innovatív megoldásokkal és ötletekkel előre menekülni a régi rutin és a korábbi világból, rendszerint kompatibilitási okokból megörökölt, úgynevezett legacy rendszerekből Mindezt úgy, hogy közben a kiberbiztonságra is kell ügyelniük, miközben ez a terület napjainkban egyre szerteágazóbbá válik, ahogy új kommunikációs módszerek, eszközök és programnyelvek jelennek meg, illetve, ahogy az életünk egyre több területét szövi át a digitalizáció.

Jelenleg nagyjából annyit láthatnak a digitális világban jártas felhasználók, hogy a pénzintézetek, bankok egyre jobban építenek az okostelefonokra: ma már alapvető elvárás egy banktól, hogy a telefonos applikációján keresztül szinte bármit el lehessen intézni, amire korábban csak egy bankfiók ügyintézőjénél volt lehetőség. Sőt, az ügyfélszolgálatok dolgát részben elkezdték átvenni a mesterséges intelligenciák, chatbotok és hasonló virtuális asszisztensek, ezek az közeli jövőben még inkább fókuszba kerülhetnek, az sem elképzelhetetlen, hogy pár év múlva már minden banki ügyünket egy hasonló felület segítségével intézhetünk.

Fontos eszköz a pénzügyi szektor kezében a mesterséges intelligencia is, amelynek óriási előnye, hogy az emberi agy által felfoghatatlan mennyiségű információt tud pillanatok alatt elemezni, olyan összefüggéseket feltárva, amelyre egyébként csak évtizedek kemény munkájával lenne lehetőség. Emellett, a kriptovaluták világából ismert blockchain, azaz blokklánc technológia is komoly jövő előtt áll: bár a kriptopénzek területe napjainkban még sokak számára áttekinthetetlen és bizonytalan, az alapját adó blokklánc technológia lehetővé teszi a pénzügyi (vagy más jellegű, például jogi) tranzakciók során a hitelesítésnek egy olyan szintjét, ami akár a nagyvállalatok számára is kielégítő biztonsági garanciát jelent a pénzügyeik átláthatóságát és tisztaságát illetően.

Kozsda Imre azonban rámutatott, hogy az előttünk álló években olyan technológiák érkezhetnek, amelyekre jelenleg még a kockázati tőkebefektetést alapozzák a területtel foglalkozó startupok. Emiatt nehéz megjósolni, hogy milyen további változások előtt áll a szektor, mivel könnyen elképzelhető, hogy olyan technológiák jelennek meg, amelyek ma még nem ismertek.

Emellett, a világban folyó fejlesztésekből kiindulva lehet következtetni, hogy a pénzügyi szektorban milyen innovációk érkezésével számolhatnak a szakemberek. A Facebook anyacége, a Meta által fejlesztett virtuális valóság, a Metaverse például termékeny terepe lehet az új típusú fejlesztéseknek, és a közösségi oldal eddigi sikereit nézve nem nehéz olyan jövőt elképzelni, amelyben a banki ügyeinket is egy virtuális avatár segítségével intézzük, akár a virtuális térben folyó munka vagy játék során, illetve mellett.

Bár egyelőre gyerekcipőben jár, a kvantumszámítógépek megjelenése pedig gyökeresen átalakíthatja az egész szektort. A kvantumszámítógépek ugyanis a mostaniaknál jelentősen nagyobb teljesítménye egyrészt ma még elképzelhetetlen mértékben gyorsítja majd fel a digitális folyamatokat, másrészt, az információk biztonságára is ma még felmérhetetlen hatása lesz. Míg ugyanis egy mostani számítógépnek akár évekbe is telhet feltörni egy egyszerű jelszót, egy kvantumkomputernek ugyanez másodpercekig fog csak tartani, így az IT-biztonsággal foglalkozó szakembereknek már most el kell kezdeniük a kérdéssel foglalkozni, hogyan szavatolhatják az érzékeny adatok biztonságát egy ilyen környezetben.

A klímaváltozás is érezteti hatását a pénzintézetek működésén: míg pár éve a környezetvédelem jó esetben is csupán egy sor volt a cégek társadalmi felelősségvállalási költségvetésében, napjainkban ennek a helyét az ESG (environmental, social, governance) vette át, amely már a felelős befektetésekre helyezi a hangsúlyt és a fenntarthatósági célokat beépíti a cég alapvető működésébe is. A versenyképesség említett megőrzéséhez a már működő pénzügyi szereplőknek Kozsda Imre szerint arra lesz szüksége, hogy „szoros emberfogásban” együtt mozogjanak az úgynevezett neobankokkal és más fintech-szereplőkkel, hogy megtalálják azokat a megoldásokat, képességeket vagy adottságokat, amelyek segítségével meggyőzhetik a felhasználókat, hogy maradjanak náluk, vagy jobb esetben váltsanak. A terület hagyományosan konzervatívabb szereplői pedig a már meglévő digitalizációs stratégiájuk frissítésével tarthatnak lépést a többiekkel.

Olvassa el korábbi posztunkat a témában: A fintech kényelmes, de vajon biztonságos is?